Szerkesztő:HV~huwiki/Belváros (Sopron)

Sopron történelmi belvárosának mai arculata az 1676-os nagy tűzvész után alakult ki. A belvárosnak a XVIII. századig csak két bejárata volt: az Előkapu és a Hátsókapu.

Utcáiról, házairól különböző művészeti stílusok köszönnek vissza, a barokk, gótikus és a reneszánsz, a gyűjtemények és múzeumok értékes anyagai hűen tükrözik a hajdani Sopron gazdag kultúráját és művészeti életét, teljes körű képet adnak a történelmi emlékekről.

Napjainkban gyakorlatilag a város turisztikai központja, hangulatos kávéházakban üldögélve gyönyörködhetünk a történeti értékekben, egy megfáradt városnézés után elkölthetjük ebédünket a színvonalas éttermek egyikében, mindenképpen itt érdemes kezdenünk a város megismerését.

Fő tér

Tűztorony

Tűztorony

A város jelképe a Tűztorony, régies nevén: Várostorony. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A német-római birodalmi sas az 1681-óta, Lipót császár névnapján került fel a toronycsúcsra. A turisták közel 200 csigalépcső után, az erkélyről, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos látványában. Négyszögletes alsó része Árpád kori, erkélyéről szép időben pompás kilátás nyílik a városra, a környező hegyekre (Soproni-hegység, Balfi-dombság) és a Fertő-tóra.

Városháza (Fő tér 1.)

Városháza

Közvetlenül a Tűztoronyhoz építve áll a Városháza. A helyén egykoron álló épület 1496-ban lett városi tulajdon. Az 1676-os tűzvész után a ház helyreállítása csak lassan indult meg. Többszöri átalakítás után a környező házakkal együtt lebontották. 1895-ben eklektikus stílusban építették fel. Az első emeleten található az ország egyik leggazdagabb városi gyűjteményével rendelkező levéltár (mintegy 5000 középkori okmány), melynek faragott ajtaja (1782) a régi városháza egyetlen megmaradt darabja. A nagytermet Sterbenz Károly soproni művész falfestményei díszítik. Itt működik a város Polgármesteri Hivatala is.

Storno ház (Fő tér 8.)

A városháza túloldalán található a Storno ház, itt szállt meg Mátyás király 1482-83-ban. 1720-ban nyerte el mai barokk formáját. A kapu felett látható a Festetics család címere, tőlük vásárolta meg a Storno család 1872-ben az épületet. A híres restaurátor Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sopronban, és nemsokára keresett mesterember lett a városban, és megalapította a Storno-gyűjteményt. A ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867-óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.

Tábornok ház (Fő tér 7.)

A Tábornok ház Zárt sorban, u alakban beépített, kétemeletes barokk lakóház, későbbi klasszicista stílusú erkéllyel, a házat Sopron híres polgármestere, Lackner Kristóf hagyta a városra 1631-ben. Miután a városra hagyta a házat, a város katonai parancsnokait szállásolták el itt, így a házat tulajdonosa, illetve későbbi lakói után Lackner háznak vagy Generális háznak is nevezik. A négytengelyes fõhomlokzatot háromtagú fõpárkány zárja le. Az udvaron balra a várfal mellett középkori lakótorony áll, a klasszicista erkély 1830-ban készült el, az erkély alatt Lackner-emléktábla az egykori polgármester portréjával, a kapu fölött Lackner Kristóf címer valamint jelmondata: ,,Fiat Voluntas Tua" (Legyen meg a te akaratod) látható.

Fabricius ház (Fő tér 6.)

A Fabricius ház egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványait csodálhatjuk meg. Gyönyörű a gótikus nagyterme, a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. Névadója - Fabricius Endre városbíró, polgármester – 1806-ban vette meg a házat. Az épület három kiállításnak ad otthont: a pincében római kori maradványokat, a hátsó traktusának két emeletén a „Háromezer év a Borostyánkő út mentén” című régészeti kiállítást, a homlokzati szárny első és második emeletén a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását csodálhatjuk meg.

Szentháromság-szobor

Szentháromság-szobor

Szent György utca

Prépost ház

A Szent György utca 5. számú ház. Zártsorú, körülépített udvarú, eredetileg egyemeletesre épített, később kétemeletesre kibővített barokk lakóház. Először a Nádasdy, majd az Esterházy család birtokában volt. Esterházy Pál ajándékozta a jezsuitáknak, akik elvégezték rajta a kibővítést. A jezsuiták a Szent György templomból eltávolították a protestáns sírköveket, ekkor kerülhetett Lackner Kristóf, Sopron egykori híres polgármestere sírkövének egy darabja az épület küszöbe alá. 1780-ban a beiktatott káptalan prépostjának lakása lett az épület, innen származik az elnevezése. 1788-tól különböző nemesi családok birtokolták. 1910-ben találták meg a küszöb alá rejtett sírkövet, ezután került a Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába. Az épület leírása: Homlokzatán kőkeretes ablakok nyílnak, hangsúlyos szemöldökpárkányaik alatt a második emeleten volutás, gyümölcscsoportos dísz található. Toszkán félpilléreken nyugvó kosárívű kapujának zárókövén oroszlánszerű torz pofa, felette az 1644-es évszám. (ez az építés éve)A kaput toszkán félpillérek és háromrészes, egyenes párkány kereteli, volutás indadísszel ékesítve. Jobbra az első emeleten, ikerablakos zárt erkély van, amely két levéldíszes konzolra támaszkodik. Keresztboltos kapualj vezet a ház belsejébe.

Források

Sopron város honlapja [1]